2009. április 14., kedd

A kalács meg a többi

Gondolom minden blog tele ilyenkor kalácsreceptekkel, persze itt is lesz egy. A helyzet úgy hozta, némi nyomásra persze, hogy a kutyagyereket leadva tisztelegvén a jó idő előtt motorra pattantunk

és elhajtottunk a Mátrába, pontosabban annak házába.

Voltunk már ott, költségkímélő céges üdülő, szeretnék egyszer én is egy ilyen helyen melózni, de persze ez megint csak egy külön poszt lenne, ha nem "gasztroblogkezdeményt" igyekeznék éppen létrehozni. Szóval indulás előtt kiszámoltam, lesz ott pár reggelünk így belátogattam a hentesemhez, Attikám édesem vágj már le egy darabot abból a parasztsonkából! -Viccelsz? Anyám itt volt egy órája, neki sem vágtam, vitte egyben az egészet!,- vigyorfej, késmegfog és olyan sonkarészt kanyarított nekem, no de mit is pofázok, mert ez itt a reklám helye lefotóztam az örökkévalóságnak, íme:

Ezt még csütörtök este kifőztem és levében hagytam kihűlni, aminek nagy részét lefagyasztottam egy későbbi jó lencsének, a maradékában meg kifőztem 10 tojást a messze távolban elköltött reggelik elengedhetetlen tartozékaként. Péntek délelőtt pedig rittyentettem hozzá egy ilyen kalácsot, ezzel a fonás technikával, nem nehéz, fönn, lenn, és már össze is gömbölyödött szép tömöttre, nem kell beparázni!

Hozzávalók egy olyan négyszemélyes / 2 reggelis kalácshoz

70 dkg simaliszt (ez BL 55 volt)
15 dkg vaj
2 egész tojás
Háromnegyed friss élesztőkocka vagy egy zacskós
1 bögre tej (lehet tejszín is!)
Jó nagy csipet só
Cukor ízlés szerint, de két-három kanálnyi mindenképp

Magam részéről nem szarozok, bevágom az egészet a Kenwood kenyérgépembe, rányomom az alapprogramot és várok amíg fel nem jön a második dagasztást követően a tetejére, ez kb. olyan 2 óra. Akkor kiborítom, MEGFONOM és újra kelni hagyom ebben a formában:

Ha újra megkelt, kétszeresére vagy sem, lényeg, hogy nagyobb lett, lekenem tojással és ferdült ízlésemnek megfelelően jól megborsozom:

180 fokon sütöm légkeverésen közel egy óráig, ha kiveszed megkopogtatva az alját már szép kongó hangot ad és a teteje is ilyen:



...akkor kész a kalácsunk:-).

Felpakoltunk a motorra hát péntek délután, tanktáskába bepihent a kalács, sonka is utazott velünk készen, tojás dobozban, bajunk már nem lehet, éhen amúgy sem halunk az ínségesebb időkre felpakolt tartalékaink miatt:-). Szobafoglalás 5-kor, pohár bor, este vacsora a Tölgyben. Nem részletezném, szó szerint kezdek rosszul lenni ezektől a tucatvendéglőktől ahol az egyetlen ehető és választható leves tárkonyos, mert a tárkony kérem szépen minden más ízt elnyom, főzni nem kell tudni az elkészítéséhez. Könyörgöm szokjunk már le róla! Én 10 éve ettem az Alabárdosban bárányból amikor még kaja-divat szintjén újdonságnak számított, amúgy is, bárány alá ne adjuk:-), mondjuk ezt meg a szőke mindig mindehol tárkonyos levest rendelő cicababáknak is:-))). Nagy szavak, persze miközben tudom magamról mennyire későn érő típus vagyok, ez például a balzsamecet krémről jutott a minap az eszembe, amivel valamikor a Menza nyitásakor találkoztam egy ottani salátán és kb. fogalmam sem volt róla, hogy mi lehet az! Nem vicc. De nem búsulunk, mára már én állítom elő, ezt szeretem legjobban salátára és édességre, egyaránt. Aproró édesség. A jó öreg kavarós süti...gondolom emlékeztek. Kikavar, gyümölcs bele, sütő kész, ha nem evődött éppen meg nyersen a tésztája ugye. Ha jól belegondolunk ez nem más mint a muffin alapreceptje kissé hígabbra hagyva, én mondjuk sosem méricskélek, barátnőm lányától tanultam, akkor jó ha jó sűrű palacsintatészta szerű, de semmiképp nem gyúrhatós állagú. Szóval, a következő készült tegnap, mert a nagy kirándulásba elfelejtettem bárminemű édességet vinni így a végére már a hűtőben hagyott háromnapos torta elcsenésén évődtem, amiről tudtam, hogy amúgy is ott hagyják, még sem tettem meg. Valószínűleg csak azért, mert bolti vajaskrémes volt:-).

Hozzávalók egy kis tepsihez, képen tessék nézni mekkorához:
(cca. 15*30 cm)


30 dkg simaliszt (a BL 55 maradéka)
1 sütőpor
3 egész tojás
1 doboz tejföl
1,5 deci olaj
Kb. 1-1,5 deci tej (nézzük a tészta állagát!)
Csipet só
Ízlész szerinti cukor ízlés szerinti mennyiségben
Vanília valamilyen formában
(2-3 zacskós, vagy 1 kikapart rúd vagy bourbon vanília keverék az Ázsia boltból bőven)
1 citrom leve és lereszelt héja (2 citrom leve, ha citromosra akarjuk)
Kardamon jó nagy csipettel

Ez megint nem a konyhaművészet netovábbja, tojással kezdtem még a gépet sem vettem elő hozzá. Szóval tojást, tejfölt, olajat, cukrot, sót kikevertem, hozzáöntöttem az ízesítőket, a sütőporral elkevert lisztet, tehát mindent. Kivajazott és lisztezett tepsibe tettem majd megszórtam szőlő befőttel, mert voltam olyan szerencsés, hogy a szomszéd meglepett egy teljes üveggel. Nem csodálkozik! Én is most ettem, láttam először, higyjétek el mennyei. 180 fokon légkeverésen sütöttem fél órát. Utána így ettük édes tejföllel és BALZSAMECET KRÉMMEL:-):


És végül de nem utolsó sorban egy KÖRKÉRDÉS illetve döbbenet illetve valaki mondja már meg honnan szedik szóval. Már két éve is belefutottam a gyöngyösi piacon a következő paradicsomba Húsvétkor:

...és nem tudom elképzelni, hogy hol, hogyan, miként termesztik, fóliás-e avagy külföldi primőr, mert édes, vörös apró szemű ILYENKOR április elején. Nekem komolyan lövésem nincs. Valaki?

Lesz még poszt, csokoládéról:-).

M.


1 megjegyzés: