2009. július 1., szerda

Paradicsomprojekt, hányadik rész?




Eltűntem. Az úgy volt, hogy Erdélyben voltunk ugye bő egy hétig, hazajöttünk és hellyel-közzel állítható; azóta alig főztem valami említésre méltót. Az ihlet sem keringett körülöttem hajthatatlan, így hát nem erőltettem, mert annak izzadtságszaga lett volna. Viszont van valami, amit városi lányként feltétlenül meg kell osszak veletek, mindenkivel. 1,5 éve még egy - szerintem Budapest legrondább - panelban laktunk a 8. emeleten, hozzáteszem egész életemben panelben, kisebb koromban pedig belvárosi lakásban laktam. Így sem kertem, sem paradicsomom nem volt.

Nem kezdtem a legegyszerűbb megoldással, pedig mindenki azt tanácsolta. Vegyek palántát a piacon. Nem vettem. Elszórtam a magokat vegyesen egy tálcán és vártam, bűvöltem őket, meglepetésemre nem kellett sokáig. A posztokból látszik elég hamar átköltöztek a kis dögök cserepekbe. Tehát tűzdeltük, egyeltük, azt hiszem megérte. Amikor már két ládánk volt, amit az ember barkácsolt nálunk hagyott hulladékból (tudjátok milyen drága a faanyag???) akkor jött a lomtalanítás és lomiztunk még két ládának alkalmas kidobott szekrényt, így lett még paprika és piaci palánta is összehasonlítási alapnak. A rendes paprikáról lemaradtam persze, így csak bogyiszlóim és gogosom van, mindegy megesszük. Ha másnak nem lecsónak. Amiért írni kezdtem, az egyszerű: virágba borult a paradicsomerdőm (igen, közel lettek ültetve) és megjelent az első kis nyomorék, nézzétek:


Hamarosan pizza-party!

Macaroon

3 megjegyzés:

  1. én tegnapelőtt ettem meg az első szemet:))

    VálaszTörlés
  2. Nagyon édes kis pariszem.. :) Reméljük jó sok lesz! Gratula! :)

    VálaszTörlés
  3. Nagyon szépen köszönöm! Nekem ez sokat jelent, hiszen semmilyen tapasztalatom nem volt eddig vele, azt gondoltam nagyon nagy dolog ez. Amúgy nem, pedig tényleg:o))).

    VálaszTörlés