2010. május 10., hétfő

Burgundi marharagu


- Na és mi az a dolog, amit a legjobban szeretsz csinálni? - kérdezi a férj



Hát igen, enni szeretek talán a legjobban az életben. Ugye mások is magukra ismertek?

Nehéz belőni mi az eredeti recept, ha rákeresünk a neten, rengeteg féle verzióra bukkanunk. Az étel lényege eléggé hasonlít az ossobuco-hoz, húst készítünk lassan, zöldségraguval, fűszercsokorral. Történetét tekintve egy "egyszerű" paraszti ételről beszélünk, még akkor is, ha kicsit jobban a pénztárcánkba kell nyúlni manapság. Persze a francia parasztnak meg volt a bora, kertből, vágásból hozta a többit, neki nem okozott problémát az alapanyagok beszerzése. Világszerte kedvelt, nagy mennyiségben készíthető étel, ezért szereti az „haute cuisine” és a polgári konyha is egyszerre. Magyar vonalon is meg van a kistestvérünk, vörösboros marhapörkölt címen, ám ennél egy jóval szofisztikáltabb elkészítési folyamat tartozik a ragunkhoz, a végeredményt tekintve viszont érdemes nekiállni.

Első írásos feljegyzés a mai recept szerinti burgundi marharaguról Auguste Escoffier tollából való, az 1800-as és 1900 évek elején élt és alkotott francia író, restaurátor és szakács ezen kívül még sok más étel készítését forradalmasította. Hosszú élete folyamán legendás alakjává vált a gasztronómiának, publikációit és „Le guide culinaire” című könyvét a mai napig alapnak tekintik és instrukcióit változtatás nélkül használják világszerte, több helyen főzőiskolákban is.

Julia Child receptje a másik közkedvelt vonal, de kezdjük az egészet az alapanyagoknál.

Az eredetileg Charolais marha húsát burgundi borral felöntve lassú tűzön készítjük el, egy igen hasonló, kevéssé bonyolult verzióját lassú marhának is hívjuk ebből kifolyólag. A hús kvalitását a fehér marha speciális tartása és etetése adja, ezért méltán népszerű a felhasználása grillezéskor ugyanúgy, mint raguknál, pörkölteknél. A recept persze testes burgundi után kiált, de nem érünk el rosszabb eredményt egy hazai jófajta merlot-tal sem. A burgundi borok nagyjából negyed része fehér, de amit mi itthon burgundinak ismerünk a köztudatban, a pineau szőlőfajtából készül, hagyományostól némileg eltérő, speciális eljárással és gyümölcsös vörösbor lesz az eredménye. Extra és időigényes eljárás a folyamatban, ha ragaszkodunk a lejegyzett vonalhoz, a szalonna úgynevezett lardon-ra vágásával kezdődik. A lardon apró kockákat vagy csíkokat jelent és a francia konyha előszeretettel használja ízesítésre omletteknél, lepényeknél, raguknál és számos más területen. Maga a technika „larding” pedig már a csíkokra (kb. 5 cm * 2 cm) vágott, fagyott szalonna szárazabb húsokba juttatását jelenti. Surface larding amikor a szárazabbnak ítélt hús felszínét a csíkokra vágott szalonnával a technikának megfelelő módon tűzdeljük. Interior larding pedig amikor a megfelelő célszerszámmal kb. keresztül kasul fűzik a húsdarabot.

Magam részéről kicsit egyszerűsítettem az előkészületeken és az elkészítésen is, ha valaki szeretné, követheti Julia végtelenségig precíz, apró részletekbe hajló útmutatóját, az eredeti recept itt és itt is megtalálható.

A csíkokra vágott szalonnát kicsit pároltam, majd aranybarnára lesütöttem, kivettem az edényből. A nagyobb kockákra vágott marhahúst szárazra törölve borsoztam és lisztbe forgattam. Olívaolaj és vaj nagyon forró keverékén mindegyiknek minden oldalát átpirítottam, félretettem. A visszamaradt szaftra tettem a karikára vágott hagymát, sárga és fehérrépát, zellert és a gombát szeletelve, 10-15 percnyi párolást követően felöntöttem egy kevés borral, hogy az alját is felszedjem, majd a már római tálban lévő húsra borítottam. Felöntöttem egy üveg burgundi borral, hozzáadtam a paradicsom sűrítményt (itt eltekintettem kb. 2 dl marha alaplétől, de kell bele) tetejére rozmaringot, 4-5 babérlevelet és kakukkfüvet tettem, és alacsony hőfokra sütőbe küldtem 3 óra hosszára. Az utolsó egy órában felvettem a lángot, tálalás előtt 5 deka vajjal fényesítettem a mártást. Citromos, rozmaringos újkrumplit kapott köretnek. Eltérések bőven vannak az eredeti recepthez képest, ott a gombát és a készre sütött szalonnát a főzés befejezése előtt 15 perccel adjuk az ételhez, de így egyszerűsítve is egy fenséget, tartalmas, magas minőségű ételhez jutottam.



Anyaghányadok nálam, nagyjából 6 személyre:

1,2 kg marhafartő nagy kockára vágva

20 dkg húsos szalonna

2 fej hagyma

1 szál sárgarépa

1 szál fehérrépa

1 kis fej zeller

0,5 kg csiperke

1 üveg száraz fiatal vörösbor (burgundi)

1 kisebb fej fokhagyma

Só, bors, babérlevél, kakukkfű, rozmaring



Persze ez is csak egy fancy pörkölt, - mondaná kollégám mosolyogva.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése